Az eddig használt térképek és a bemutatott programok (Garmin Mapsource, Basecamp) mind vektorgrafikus formátumúak voltak. Ez azt jelenti, hogy a tereptárgyakat (szintvonalak, patakok, utak stb.) képletekkel írták le. Ennek nagy előnye, hogy bármennyire is nagyítjuk a térképet, az jó minőségű marad; viszont ezek készítése nehézkes és bonyolult programok használatát igényli.

A „hagyományos" technológiának, a papírtérképnek nagy szerepe van még e GPS-es világban is. Nem csak azért, mert ezek nem fognak (egyelőre) eltűnni, hanem mert sok hely van még, amiről nem készült megfelelő vektorgrafikus térkép. Ugyanakkor több évszázadnyi tematikus (turista, kőzettani, történelmi, erdész stb.) kiadvány van, amelyeknek ma is nagy hasznát vesszük. Az újabb turistatérképeken van GPS-es fokháló, illetve a fontosabb látnivalóknak meg vannak adva a koordinátái is. Ezeket beírva a kütyünkbe – toronyiránt haladva – eljuthatunk a célhoz.

Bármilyen régi térképünket „újrahasznosíthatjuk", így a megszokott színvilágot, jelkulcsokat használhatjuk, a számítógépünkön, tabletünkön, okostelefonunkon. Az ismerőseinktől és az internetről is beszerezhetünk, letölthetünk sok beszkennelt térképet: régi romániai katonai térképeket, a Munții Noștri sorozat kiadványait, az Osztrák-Magyar Monarchia katonai felméréseit stb.

A szkennelt térképek raszteres formátumban tárolódnak (mint a fényképek), itt nincsenek képletek, hanem minden kép-pontot külön-külön kell elmenteni. Ennek az a hátránya, hogy a képet nagyítva romlik a minőség, és egyre darabosabb, „pixelesebb" lesz a látvány. A raszteres (bitmap-es, pixeles) eljárás egy régi, jól bevált, gyors technológia és sok tárolási formátuma van: JPG, BMP, GIF, TIFF.

Miután számítógépre került a térkép: beszkenneltük (és összeraktuk, ha több darabból történt a beolvasás), vagy letöltöttük valahonnan, ezt egy programba földrajzilag, léptékhelyesen el kell helyeznünk, kell geo-referáljuk, „kalibráljuk".

Túrázós, GPS-es igényeink kielégítésére készült a raszteres térképekkel dolgozó OziExplorer program. Ezzel tudunk szkennelt térképeket kalibrálni, megjeleníteni, távolságot és területet mérni, GPS-es pontokat, nyomvonalakat készíteni és ezeket letölteni, feltölteni a kütyünkre. A programnak van számítógépes kiadása (OziExplorer), háromdimenziós megjelenítője (OziExplorer3D), Windowsos tenyérszámítógépen (PDA) futó verziója (OziExplorer Windows CE) és Androidos okostelefonokra is elkészült (OziExplorer Android). Ezek segítségével zsebre vághatjuk a teljes térkép-tárunkat, amit túránk alatt számtalan módon fel tudunk használni. Az OziExplorert egy ausztráliai csapat készíti, van ingyenes próbaverziója és a teljes kiadása is, mindkettőt beszerezhetjük az internetről a www.oziexplorer.com honlapról. Mivel régóta és sokan használják ezt a programot (nemcsak túrázók, hanem a repülés, hajózás szerelmesei és a terep-autósok is) számtalan térképet, kiegészítőt, leírást találunk hozzá és az Ozi magyarul is tud.

Ahhoz, hogy az OziExplorerrel használni tudjuk a térképeinket, először kalibrálnunk kell azokat. Ez egy egyszerű folyamat, ami abból áll, hogy a térképünkön megadjuk pár ismert pont koordinátáit. Minimum három, maximum kilenc pontot használhatunk, de ajánlott legalább öt, minél jobban elosztott (pl. a térkép négy sarka és a közepe) pontból kalibrálni a térképet. Amennyiben lehet, a térképünk területén olyan helyeket mérjünk be (vagy szerezzük be ezek koordinátáit), amelyek az idő folyamán nem változnak: csúcsok, hágók, völgyek találkozása, patak-összefolyások stb. Megkönnyíti munkánkat, ha ezeket a pontokat (waypoints) összegyűjtjük, és elmentjük egy Ozi-állományba.

Térkép kalibrálása az OziExplorer programmal
Térkép kalibrálása az OziExplorer programmal

 

Az OziExplorer „File" – „Load and calibrate map image" menüpontjára kattintva válasszuk ki a térképünket, jobboldalt adjunk neki egy nevet, a földrajzi koordináta-rendszernél („Map Datum") válasszuk a WGS 84-et, és a vetületnél („Map projection") (hacsak nem ismerjük a térképünk vetületét) hagyjuk a „Latitude/Longitude"-t, azaz maradunk a fokbeosztásnál.

Következik a kalibrálási pontok megadása, ehhez jobboldalt válasszuk az első pont fület (Point 1), majd kattintsunk a térképen az illető helyre, és adjuk meg ennek a koordinátáit. Lépjünk tovább a második pont fülre, jelöljük be a térképen, írjuk be a koordinátáit és így tovább. Ha a pontjainkat már elmentettük Oziban, akkor nem kell a koordinátákat beírnunk, hanem a Wp gomb megnyomásával könnyedén kiválaszthatjuk a megfelelő adatokat. Miután az összes pontunkat bevittük, a Save gombbal mentsük el a kalibrálást, így a térképünk mellé keletkezik egy „MAP" kiterjesztésű szöveges állomány. Ennek segítségével tudjuk bármikor betölteni a kalibrált térképet az OziExplorerbe. Ha meg akarjuk osztani a térképünket (vagy internetes letöltés esetén) a kép-file (.jpg, .gif, .tif) mellé mindig jár egy .map állomány is.

Az OziExplorerrel – és a holdudvarába tartozó programokkal – a hagyományos papírtérképeket tudjuk ötvözni a modern kütyüinkkel és a GPS-technológia előnyeivel. Az előző részben ismerkedtünk a raszteres térképtárolással, az Ozi-val és kalibráltunk egy (saját) térképet.

Létrehozhatunk egy térképgyűjteményt úgy, hogy egy könyvtárba másoljuk az összes térképünket (vagy a beállításoknál megadhatunk több helyet ahol keressen az Ozi), így a program eszközsorában levő kék nyilakkal bármikor előhívhatjuk a területünket lefedő részletesebb, vagy a tőlünk északra, keletre stb. levő térképeinket. Használhatjuk navigálásra is az OziExplorert (külső vagy belső GPS-el), így a térképen megjelenik a helyzetünk, irányunk, sebességünk, riaszt megadott pontok közelében, stb. Ilyenkor a program kikeresi a legjobb felbontású térképet, és ha ennek a szélére értünk, automatikusan betölti a következő szelvényt. Tehát érdemes egy térképtárat összerakni, mert ez sokat könnyít munkánkon.

A program kezelőfelülete két felső menüsorból áll (az egyiket testre tudunk szabni), egy alsó sorból, ahol az épp használt adatok részletei jelennek meg, és a kettő közötti nagy felületből, ahol a térképünk jelenik meg, illetve a számtalan eszköz különálló kis ablaka. Ezeket ki-be tudjuk kapcsolni, át tudjuk méretezni, és oda helyezzük, ahova szeretnénk. A program nemcsak a (Garminnál) megszokott útpontokat, nyomvonalakat és útvonalterveket tudja kezelni, hanem eseményeket, megjegyzéseket, veszélyes területeket, felületeket stb.

Mivel most nem vektorgrafikus térképekkel dolgozunk, mindig minden részlet megjelenik, így „messziről nézve" zsúfolt lehet a térképünk, de ezen segíthetünk ha „közelebb hajolunk". A térképet fokozatokban tudjuk nagyítani, kicsinyíteni (általában 15 lépcsőben), ezek mértéke a lefedett területtől függ. Az eszközsor közepén van egy +, - gomb, illetve a nagyítás mértékét mutató mező, de használhatjuk a billentyűzetünkről a +, - gombokat, vagy a CTRL + egér-görgetéssel is tudunk zoomolni.

 az OziExplorer program kezelőfelülete
az OziExplorer program kezelőfelülete

 

Számtalan eszközből választhatunk, mindegyiknek külön ablaka van, amit átméretezhetünk, és bárhova elhelyezhetünk a középső nagy felületen. Külön ablakban dolgozunk a pontjainkkal, az útvonalainkkal, eseményeinkkel, és ezekből az ablakokból más-más eszközöket érünk el. Ezeket a menü view -> lists részéből tudjuk ki-bekapcsolni, vagy a megfelelő eszközök elindításával. Próbáljuk ki, tanulmányozzuk!

Az OziExplorer indítása után az első lépés egy térkép betöltése, e nélkül nem tudunk továbblépni. Ha még nincs kalibrált térképünk, akkor kérhetünk egy üres felületet a Map -> Blank Map menüponttal. Ezután betölthetjük az elmentett adatainkat (pontok, track-ek, útvonalak...) az eszközsor Load gombját megnyomva, vagy letölthetjük a túránk adatait a csatlakoztatott GPS-ünkről. Ehhez először állítsuk be a kütyünk típusát a File -> Configuration eszköz GPS fülén, majd vagy a kisebb eszközsor gps feliratú gombjait nyomkodva, vagy a Garmin menüpontot használva tudunk a GPS-ünkkel beszélgetni.

Minden adattípust külön-külön kell elmenteni! A pontjaink (waypoints) WPT kiterjesztésű állományba mentődnek (ezekből egyszerre csak egy lehet nyitva), a nyomvonalaink (csiganyál, track) PLT kiterjesztésűek (ezekből egyszerre többet is kezelhetünk), az útvonalterveink (route) RTE végződésűek. Ezeket már ismerjük a Mapsource programból, amibe a GPX kiterjesztésű mentésekkel vihetjük, vagy hozhatjuk át az adatainkat.

Az OziExplorer többet tud, kezeli az „event" pontokat (nem Garmin GPS-k használják ezeket), tereptárgyakat (map features) – ezekkel elmenthetünk egy-egy pontot, amikhez fényképet, hangot, megjegyzést rendelhetünk –, feliratokat (map comment), egyszerű pontokat. Ezeket nem tudjuk a túrázó GPS-ekre feltölteni, de a számítógépünkön, okostelefonunkon, tábla-gépünkön nagyon hasznosak lehetnek. Az előbb felsorolt különálló adatainkat összefoghatjuk egy projektbe (options – project manager menüpont), így legközelebb nem kell azokat egyenként kinyitnunk, hanem a „Load -> Load Project File" menü segítségével egyszerre betölthetjük. A program jobb-felső sarkában levő öt gomb figyelmeztet, ha változtak az adataink (pirosra vált a megfelelő Map, Waypoint, Event, Track, Route felírat) és ezekre kattintva elmenthetjük őket.

A keskenyebb menüsort tetszésünk szerint áthelyezhetjük valamelyik oldalra és igényeink szerint teljesen testre szabhatjuk a File -> Customize Toolbar menüvel. Erre a felületre kitehetünk – és csoportosíthatunk – tetszésünk szerint akárhány gyorsgombot.

Az OziExplorert használhatjuk magyar nyelven is, ha a erről a címről letöltjük a „magyarosítást" (hungarian.ozl állomány), és ezt bemásoljuk az Ozi program könyvtárába, majd újraindítjuk a programot.

Akár Oziexplorert, akár Mapsource-t használunk a GPS pontoknak (waypoints) ugyanazok a tulajdonságaik vannak (név, időpont, ikon, koordináta, magasság, megjegyzés), de az Ozival jobban testre tudjuk szabni ezek megjelenítését (felíratok mérete/típusa/színe, háttér-címke színe, mérete, stb.).

Pontokat háromféleképpen szerezhetünk be: letöltjük a GPS-ünkről a túránk során elmentett waypointjainkat (az eszközsor közepén levő „GPS piros nyíl" gombot megnyomva), betölthetjük az elmentett (vagy kapott) pontokat egy WPT kiterjesztésű állományból („Load Waypoints from file"), illetve a betöltött térképen bárhol létrehozhatunk egy új pontot. Kapcsoljuk be az eszközsor bal felső felén levő „sárga négyzet wpt" gombot (ennek hatására az egérmutató átalakul) és a kattintásunk helyén egy új pont születik.

Egy pont tulajdonságait dupla kattintással tudjuk elérni, itt tudjuk a nevét, leírását, ikonját, megjelenését, helyét, stb. változtatni. Ugyanitt az „attachments" gombbal csatolhatunk egy képet, hangot a ponthoz, ami megjelenik, ha a pont közelébe érünk. Az érzékelési távolságot állíthatjuk a „proximity distance" mezőben, ez egy besatírozott kör formájában meg is jelenik a pont körül.

Lehetőségünk van egy meglévő pontunkból egy újat vetíteni (képezni), megadva az irányszöget (bearing) és a távolságot (distance), ehhez kattintsunk az egér jobb gombjával a pontunkra és válasszuk a „Project new waypoint" menüt.

A „Waypoint list" ablak segítségével csoportosan is tudunk dolgozni a pontjainkkal. Eléréséhez használjuk az ALT+W billentyűkombinációt. Szűrhetjük, válogathatjuk a pontjainkat mindenféle logika szerint (pl. nincs rajta a térképen, stb.), majd kijelölve azokat csoportosan menthetjük, törölhetjük, illetve változtathatjuk tulajdonságaikat a felső, lenyíló gombok segítségével.

Hasznos eszköz a pontjaink közötti távolságot és szöget mutató ablak („Distance between waypoints"), amit az ALT+D gombokkal hívhatunk elő.

Jó tudni, hogy minden objektumot (pontok, megjegyzések, események, stb.) könnyen át tudunk helyezni, ha nyomva tartjuk a SHIFT gombot, és úgy húzzuk át őket.

A felső eszközsor „zöld C" gombját bekapcsolva bárhova írhatunk megjegyzéseket (comments) és változtathatjuk ezek méretét, színét. A „kék 12"-es gombbal tereptárgyakat jelölhetünk meg, tereppontokat hozhatunk létre, ezeknek adhatunk nevet, egy hosszabb leírást, választhatunk ikont és hozzácsatolhatunk bármilyen állományt (fényképet, videót, dokumentumot), amit később visszanézhetünk. Ezeket az adatokat a kalibrálási állományba (.MAP) menthetjük el, megnyomva a jobb felső sarokban pirosra váltó map gombot.

egy nyomvonal szintprofilja az OziExplorer programbanegy nyomvonal szintprofilja az OziExplorer programban


A „Load Track file (Multi)" menü segítségével egyszerre több nyomvonalat is be tudunk tölteni, amelyekkel párhuzamosan tudunk dolgozni.

Kapcsoljuk be a csiganyál kezelő ablakot („Track Control") az ATL+T billentyűkombinációval! Ebben egymás alatt jelennek meg a nyomvonalaink, dupla kattintással szerkeszthetjük ezek tulajdonságait: sorrend, név, szín, vastagság, vonal-típus stb., illetve a „clear" gombbal kiüríthetjük a memóriából. Üres helyre kattintva, betölthetünk egy új trekket. Az ablak felső gombjaival tudjuk elrejteni, kijelölni, szerkeszteni, törölni a nyomvonalunk pontjait. Az alsó gombok hasznos szolgáltatásokat nyújtanak: az elsővel („manually create track points") tovább tudjuk rajzolni az ELSŐ helyen levő trekket, a második gomb megjeleníti a kiválasztott trekk-pontok tulajdonságait (ha az egérmutatót feléjük visszük).

A legfontosabb a negyedik gomb, ezzel előjön a nyomvonal pontjait szerkesztő ablak, itt törölhetünk pontokat, szétvághatjuk, illetve összeolvaszthatjuk a csiganyálat, míg a „szumma" gombbal a kiválasztott pontokról kaphatunk átlag-információkat. A trekk-ablak zöld fel/le nyilaival tudjuk a kiválasztott nyomvonal sorrendjét változtatni. Fontos eszközöket rejt a „plusz lefele-nyíl" gomb, mint a „track replay control", amivel újrajátszhatjuk a túránkat (állítva a sebességet). A lejátszás alatt megjelennek a tereptárgyakhoz csatolt fényképek, így ügyes kis beszámolót tudunk tartani.

A „track profile" menüponttal megtekinthetjük a nyomvonalunk szint-profilját mindenféle paraméter függvényében. Ha szükségünk van rá, a „track filter" menüvel szűrni, rövidíteni tudjuk a csiganyálunkat, illetve a „track reverse"-vel megfordítani. A „track move" segítségével csúsztatni, mozgatni tudjuk a teljes nyomvonalunkat.

A mai „modern" világban sokat számít a látvány, a „tálalás", de vannak olyanok is, akik nem tudják jól olvasni a szintvonalakat... nekik (is) készült az OziExplorer3D. Segítségével megtekinthetjük három dimenzióban a saját (kalibrált) térképünket, minden irányba körbeforgathatjuk, közeledhetünk, távolodhatunk a csúcsokhoz, völgyekhez, ahogy teszi a Google Earth program is.

Mire van szükségünk? Egy erősebb – 3d-s képességekkel rendelkező – videokártyára (a modernebb számítógépekben már ilyen van); a területünket lefedő domborzatmodellre; kalibrált térképre (lásd előző cikkek) és magára az Ozi3D-re.

Töltsük le, telepítsük és regisztráljuk az OziExplorer3D megjelenítő modult (a www.oziexplorer.com oldalról).

Szerezzük be a domborzatmodellünket... Mit is jelent ez? Egy adatbázist, ami tartalmazza egy földrajzi terület pontjait és ezek magasságát. Ezekből az adatokból a program generál egy 3d-s rácsháló felületmodellt, ezt úgy képzeljük el, mint egy gumilepedőt, amiből ki- bemélyednek a hegyek-völgyek. Erre a felületre fogja az Ozi3D a térképünket ráfeszíteni.

A NASA (az amerikai űrkutatási hivatal) 2000-ben felmérte a Föld domborzatának 85 százalékát az űrből a SRTM (Shuttle Radar Topography Mission) projekt során. Szerencsére e felmérés adataihoz a tudósok, térinformatikusok ingyenesen hozzáférhettek, így ezeket többen feldolgozták, kisimították a hibákat, majd átadták a széles közönségnek.

Az OziExplorer többféle magasság-formátumot tud kezelni, ezek használata, elérése elolvasható a program súgójában vagy a honlapjukon.

Célunknak a legmegfelelőbb (és a legfrissebb) a SRTM DEM 4.1-es verzió, ebből is a GridASCII formátumú adatbázis. Románia területét a srtm-41-03, srtm-42-03, srtm-41-04 és srtm-42-04 szelvények fedik le, míg Magyarországét a srtm-40-03 és srtm-41-03. Mivel elég nehézkes ezek „beszerzése", letölthetővé tettem őket a honlapom (bbb.beyer.ro/gps.html) letöltések, GPS adatok részén.

Az OziExplorer3D program telepítése után indítsuk el a megszokott Oziexplorer programunkat, ennek a felső menüsorában megjelenik egy új menüpont, a „3D/Elevation". Innen tudjuk bekapcsolni a 3d-s eszközt („3D Map Control"), készíteni egy magasság-metszetet – egyenes vonal mentén – („Elevation Profile"), megjeleníteni az egérmutató alatti magasságot („Show Elevation Display"), illetve elvégezni a beállításokat. Ez utóbbinál pipáljunk ki mindent a „System" fülön, majd a „DEM File Paths" fülön a „Grid ASCII"-nál adjuk meg azt a könyvtárat, ahova letöltöttük és kicsomagoltuk a magasság-adatbázist. Ennek a pontossága kb. ± 15 méter.

A generált 3d-s rácsháló-felület

A generált 3D-s rácsháló-felület...

Nyissuk ki az OziExplorerben a térképünket, és jelöljük ki a területet, amit meg szeretnénk jeleníteni 3d-ben. Kiválaszthatjuk a teljes térképet (negyedik gomb, „Select Full Map"), a jelenlegi nézetet (harmadik gomb, „Select Viewing Window"), vagy nyomjuk meg az első gombot („Draw Box to Set Limit...") és rajzoljunk egy téglalapot a területünk köré. A lenyíló ablakban kiválaszthatjuk, hogy milyen távolságra legyenek a generált rácsháló pontjai. Minél kisebb értéket választunk, annál sűrűbb – részletesebb, jobb felbontású – lesz a felületünk, de annál lassúbb a megjelenítés, tehát ezt igazítsuk a számítógépünk teljesítményéhez.

A második gombbal („Create the 3D Map") tudjuk generálni a domborzatmodellt, ráhúzni a térképünket és elindítani a 3d-s megjelenítő modult. Ez megnyitja az OziExplorer3D programot, amiben az egérrel (és görgőjével) tudjuk forgatni, nagyítani a térkép-felületünket, a jobb gombbal meg mozgatni ezt.

... és a ráfeszített térkép
... és a ráfeszített térkép

Az Ozi3D-vel elmenthetjük és visszatölthetjük a 3d-s térképünket (a saját 3d1 formátumában – Load/Save Map), megjeleníthetjük a GPS-es adatainkat (figyelem, ha sok track-pontot töltünk be, nagyon lelassulhat a mozgatás – Load Waypoint/Point/Track fájl), és elmenthetjük, kimásolhatjuk vagy nyomtathatjuk a pillanatnyi nézetet (Save View, Copy View, Print the current view). Betölthetünk több térképet is, így ezeket egyszerre tudjuk használni, a „Window" menüpont segítségével rendezhetjük őket.

A View -> Map Control menü segítségével tudjuk szabályozni a 3d-s térképünk megjelenítését. Torzíthatjuk (túlozhatjuk vagy csökkenthetjük) a magasságot (így a Kárpátokból is Himaláját készíthetünk), korrigálhatjuk a domborzatmodell hibáit, beállíthatjuk az árnyékolást (hogy honnan süssön a virtuális Nap), illetve a köd effektus paramétereit. Az eszközsor (toolbar) végén levő gombokkal ki/bekapcsolhatjuk a rácshálós nézetet, az árnyékolást és a ködöt.

Az OziExplorer3D kiegészítő nagyon hasznos társunk lehet látványos túrabeszámolók, bemutatók vagy túraajánlók készítésekor.