Egy GPS készülék manapság térkép nélkül olyan, mint egy tartalom-mentes újság, könyv, honlap... Szép és jó, de mihez kezdjek vele?

Elmúltak már azok az idők, hogy egy „csóré" GPS képernyőnek örvendtünk, amin csak koordinátákat láttunk. A pillanatnyi helyzetünket egy nagy fehér semmiben, vagy megfelelő elő-munkák után a célunkhoz vezető pár pont virított csak a képernyőn.

Hogy ne csak a vájt-fülűek, koordinátákat fejben tartó, számoló, azonosító emberek kiváltsága, eszköze legyen a GPS, rájöttek, hogy –itt is– a tartalom a fontosabb, mint a pontos, egyszerű „kütyü". A szakma nagyjai elkezdtek ezen dolgozni, változtatni és találtak is gyógyírt, de, hogy ne legyen az élet egyszerű, majdnem ahány cég, annyiféle megoldás, térkép „formátum" született.

A GPS modul másodpercenként (többször) kiszámolja, hogy hol vagyunk, a készülék ezt felhasználva megjeleníti a feltöltött térképet, kinagyítja és a középére helyez minket. Így már látjuk a környező terepet (patakok, csúcsok, szintvonalak...) és a tereptárgyakat (házak, források, útelágazások...) vagy a nagy fehér semmit, ha nincs megfelelő térképünk.

Ahogy a papírtérképekből is többféle van (más-más felhasználási területekre), úgy a GPS készülékekhez is készítenek autós, túrázós, hajós, repülő és csillagtérképeket is. Ezek között van valamennyi átfedés, de a készítőktől (és a mögöttük levő anyagiaktól) függ, hogy mi kerül fel (és milyen gyakran frissül) egy-egy ilyen térképre, adatbázisba.

A leggyakoribb GPS-es térképek, amikkel most találkozunk az autóvezetőknek, utazóknak készül. Ezek majdnem minden készüléken futnak, legyen az autós „navi", mobil-telefon, karóra, okos-telefon, fedélzeti számítógép stb. Általában egy-egy országot tartalmaznak, vagy egy-két nagyobb régiót, például kelet-, közép-, nyugat-Európa. Mivel autósoknak készülnek, ezek a térképek tartalmazzák az utakat, városokon belül minden kicsi utcát (jobb esetben a ház-számok szerint is lehet keresni), kisebb településeken a főbb utcákat és ezeknek a tulajdonságait –egyirányú, fizetős, út-minőség, stb.– és pár épület 3D-s látvány-modelljét.

Ezen adatok birtokában az autós GPS egy jó térképpel nagymértékben ellátja egy navigátor szerepét: mutatja a helyzetünket, kikeresi a legközelebbi benzinkutat, étkezdét, alvóhelyet és útvonalat tervez –igényeinknek megfelelően: leggyorsabb, leggazdaságosabb....– sőt ezen az útvonalon végig is vezet minket, hangos utasításokkal is figyelmeztetve, mennyi idő múlva, mikor merre térjünk.

Az autós térképek mindezt jól tudják, végzik a tervezett dolgukat, de ahogy elhagyjuk az utakat... magunkra hagynak. Legjobb esetben pár földutat látunk csak egy nagy üres, enyhe 3D-s domborzat-modellen.

Akár a hajónkra szállunk fel, akár a lábszárvédőt-hátizsákot vesszük fel, térképet kell váltanunk. Ha tenyérszámítógépünk (PDA) vagy okos-telefonunk van, akkor kilépünk az egyik programból és indítjuk a másikat. De jobb megoldás ezeket a készülékeket biztonságos helyre eltenni és elővenni a túrázó GPS-t, ami ellenáll a víznek, esőnek, hidegnek, ütődéseknek és jóval tovább működik. Egy jó digitális túra-térképen megtaláljuk mindazt, amit a papír megfelelőjén (szintvonalak, csúcsok, patakok, utak, ösvények, házak, esztenák...) sőt, előre feltölthetjük a saját pontjainkat mik között útvonalat terveztethetünk a GPS-el (légvonalban, vagy a környező utakon-ösvényeken). Másik előny, hogy ezek a térképek jóval gyakrabban frissülnek és bármikor használhatunk máshonnan (Google Earth, leírások, régi térképek...) átvett adatokat.

Erdély illetve Románia-szinten a legjobb illetve legelterjedtebb autós térkép az iGO (vagy ennek a klónjai), de ezt a hegyekben nem tudjuk használni. A magyar Nav N Go Kft –az iGO készítője– több térkép-beszállítóval dolgozik: TeleAtlas, NavteQ, TopMap, de a régiónkra a legpontosabb adatokat a TopMap cég szolgáltatja (negyedévente), így ezt érdemes használni.

A Garmin cég romániai képviselete nagy hűhóval (és nemzeti érzelmekkel teli) elkészítette a România Digitală nevű GPS térképet. Autós navigációra megfelelő, túrázni is lehet használni, de mivel a 70-es évek katonai térképeit digitalizálták hegyeinkben nagyrészt 40 évvel ezelőtti adatokat fogunk találni (régi már nem létező utak, nyoma-sincs kisvasutak, eltűnt épületek, stb). Szerencsére a hegyek-patakok nem sokat változnak, így azok az adatok megbízhatóak. A városok, utak frissítve vannak, így több-kevésbé használható ez a térkép (magyar nevekre, helyekre ne számítsunk), de 500 ron-ba kerül.

Erdély hegyeiben ajánlottabb az Erdély Térkép Projekt-ből kinőtt kelet- és közép-Európát lefedő kirándulóknak készített OpenMaps-es térképet használni, de erről a következő felvonásban...