A Jáki templom
Az Egregyi templom
Természetjárás vagy országjárás, túra vagy kirándulás, bármerre is megyünk, és bárhova szervezzük, lépten-nyomon találkozhatunk elõdeink, azaz az elõttünk itt élt népek életének nyomaival, emlékeivel. Hogy el tudjunk igazodni a régmúlt idõk emlékei között, a legfontosabb mûvészeti alapismeretekkel rendelkeznünk kell.
Mûemléknek nevezzük hazánk történeti múltjának jellegzetes, pótolhatatlan és kiemelkedõ jelentõségû emlékeit, melyek a magyar táj, a magyar emberek, valamint az ország történelmének eseményeihez kapcsolódó emlékek, alkotások. Lehetnek régészeti, történelmi, termeléssel, gazdasági tevékenységgel összefüggõ, valamint építészeti, településtörténeti, városképi, néprajzi, kulturális és mûvészettörténeti (ipar-, szép- és képzõmûvészeti) alkotások, ill. a technika, a mûszaki ismeretek fejlõdésre utaló megõrzendõ emlékei.
Miden ország kulturáját minõsíti az, hogy hogyan bánik saját múltjával, törvényes védelemben részesíti-e annak emlékeit.
A mûemlékek egyes fajtái általában nem önmagukban, hanem több más összefüggésben is megjelennek. Pl. egy várrom lehet építészeti alkotás, de egyben történeti emlék is, az ott talált eszközök, edények iparmûvészeti, néprajzi, kulturtörténeti jelentõséggel is bírhatnak.
Magyarországon mintegy 10 000 mûemléket tartunk nyilván, ezek 25%-a lakóház, 30%-uk egyházi épület, a többi középület, emlékmû, szobor...
A mûemlékeket jellegük szerint különbözõ értékfokozatokba soroljuk. Megkülönböztetünk:
A Pannónia néven római tartománnyá szervezett Dunántúlon a Római Birodalom uralma az I-IV. század végéig tartott, a késõ római kori idõszak a IV-VI. századra jellemzõ. Ezen idõ alatt kiépült a tartomány úthálózata (kiemelkedõ jelentõségû a Sopron-Szombathely érintésével haladó "Borostyánkõ út").
Kiépült a Duna vonalát követõ erõdrendszer (határvédelem), valamint az állandó táborok sora. Az építészeti emlékek közül kiemelkedõ jelentõségûek voltak a vízvezetékek és a boltíves, kupolás épületek, melyek hatalmas teret tudtak áthidalni.
A szobrászat és festészet a vallási és a halotti kultusz szolgálatában állott.
Jelentõs római kori emlékhelyeink: Aquincum (Budapest), Intercisa (Dunaújváros), Arrabona (Gyõr), Sophiane (Szombathely), Brigetio (Szõny), Gorsium (Tác-Székesfehérvár), Valcum (Fenékpuszta).
A széthullott Római Birodalom helyén az V. századtól a Honfoglalásig vándorló népek szállása volt a Kárpát-medence. Temetõik maradtak ránk.
Szent István király uralma alatt honosodott meg az a mûvészeti stílus, mely a római hagyományokat követte, s román stílusnak nevezzük.
ROMÁN STÍLUSÚ MÛEMLÉKEK ÉS JELLEMZÕIK
A korai középkor mûvészeti stílusa a XI-XIII. században, melynek vezetõ mûfaja az építészet. A mûalkotásokat a tömör formák, négyszögûre faragott kövek (kváder kövek), vaskosabb arányok és egyszerûbb kompozíciók jellemzik. A falak viselik a tetõszerkezet súlyát, az ablakok keskenyek, félkörívesek. Jellegzetesek a faragott rózsaablakok, a befelé szûkülõ "bélleletes" kapuk, melyek többnyire díszesek. A templomok hossztengelye Ny-K irányú, általában három hajósak, bazilikás elrendezésûek. A súlyos falak, vaskos pillérkötegek, a szûk ablakok miatti kevés fény olyan, mint egy erõdítmény belseje. Mindennek feladata volt, a templomok védelmi célokat is szolgáltak (pl. tatárjárás).
A román szobrászatban a jelképes, állatfigurákkal történõ kifejezés, elsõsorban az épületszobrászat jellemzõ, a festészetben a fal-üveg és miniatúra festészet virágzott.
Román kori építészet:
A Jáki templom |
Az Egregyi templom |
A legszebb román templomaink: a jáki Szt. György templom, a lébény-miklósi és a zsámbéki templom, az ócsai templom, a tihanyi altemplom, a bélapátfalvai ciszterci apátsági templom (torony nélküli, míg a bencés román templomok kéttornyúak, lásd: Ják), a pannonhalmai apátsági templom.
Román stílusúak a sárospataki és visegrádi várak lakótornyai és az esztergomi királyi palota is.
Az Anjou királyok uralkodása idején Magyarországon (is) új stílusirányzat vált uralkodóvá, ez a gótikus stílus.
GÓTIKUS STÍLUSÚ MÛEMLÉKEK ÉS JELLEMZÕIK
A feudalizmus virágkorának elsõ felében, a XIII-XV. század végéig uralkodó stílusirányzat Normadiából (Franciaország) indult. A keresztény vallás uralma határozta meg.
Az építészetben a csúcsíves keresztboltozat, a karcsúbb, magasabb oszlopok és a támpillérek rendszere lehetõvé tette az épületek felfelé történõ kialakítását. A falak teherhordó szerepére már nincs szükség, ezt a külsõ támpillér-hálózat biztosította. A románkori félkörívességgel szemben megjelenik a csúcsívesség, nagy, keskeny, magas üvegablakokkal tagolt falak jellemzõk. A templomok alaprajza az ún. latin kereszt arányait követi, vagyis a kereszthajó 2:1 arányban metszi a fõhajót. Az építésnél fõleg terméskövet használnak, kváder követ csak a sarkok megerõsítésére alkalmaznak. Polgárházak bejáratánál gyakori volt az ülõfülke építése. A szobrászat az építészetet szolgálta, a faragott szobrok gyakran oszlopot helyettesítettek. A festészetre a miniatúrafestészet, az üveg- és oltárképfestészet, ill. a freskófestészet jellemzõ.
Jelentõsebb gótikus templomaink: a soproni Kecske templom, a kõszegi Szent Jakab templom, a ráckevei görökeleti szerb templom (copf átépítéssel), a nyírbátori minorita templom, a pécsi Székesegyház Ny-K-i homlokzata, a veszprémi Gizella kápolna, a székesfehérvári Anna kápolna, Mátraszõlõs, Isaszeg, Nagybörzsöny bányásztemplomai, s végül, de nem utolsó sorban a budai Mátyás templom (tornya XIX. századi átépítés), és a Belvárosi templom.
Váraink közül e stílusban épültek: Várpalota, Várgesztes, Gyula, Nagyvázsony, Csesznek várai, de e stílus jellemzõ a Budai vár lovagtermére, a siklósi vár erkélyére, a sárospataki Vörös toronyra, a gyõri püspöki vár ülõfülkéire is.
Mátyás király uralkodása idején a klasszikus ókori mûvészetet újra felfedezõ reneszánsz stílus térhódítása volt jellemzõ.
Gótikus és reneszánsz mûvészet:
Veszprém, Gizella kápolna
 Gótikus építészet |
 Mérmûves gótikus ablakok |
 Reneszánsz kapu: Esztergom, Bakócz kápolna |
 Jakovali Hasszán dzsámi, Pécs |
RENESZÁNSZ STÍLUSÚ MÛEMLÉKEK ÉS JELLEMZÕIK
A feudalizmus második felében, a XVI-XVI. században kialakult mûvészeti irányzat a valóság és a természet mûvészi ábrázolására, a szépség harmóniájának kifjelezésére, az antik kultúrák felidézésére törekedett.
Építészetben gyakori az oszlopokon, pilléreken nyugvó ívek sora, az árkád, a loggia, a bábos korlát és díszítõ elemként a növényi ábrázolásokból készített fonatok. A városok tervezésénél és építésénél a térkiképzés jelentõs. Itt is bõségesen alkalmaznak árkádokat. A templomoknál átveszik a kupolát (Pantheon) az antik római kulturából és óriásivá fokozzák azt. Az építészet legjellegzetesebb alkotásai a toszkán paloták, melyek négyszögletes udvart körülvevõ több emeletes paloták. Várépítésnél kialakítják a sarokbástyákat, hogy a falak oldalról is védhetõk legyenek.
Hazánkban erre az idõszakra esik a török hódoltság ideje. A reneszánsz alkotások mellett a korszak emlékeihez tartoznak a török templomok és fürdõk.
Szobrászatban az emberi test felépítésének élethû visszaadása volt a cél, portréhûségre törekedtek.
Festészetben az egyházi téma továbbra is jelentõs, de mellette az emberi ábrázolás is megjelenik.
Reneszánsz mûemlékek találhatók Visegrádon a Mátyás kori királyi palota udvarán, mint pl. Hercules-kút és környéke, a nyitott loggiák bábos korláttal..., valamint Esztergomban a Bakócz kápolna, Sopronban a Stornó-ház, Vácon a Székesegyház, Pannonhalmán az apátsági templom bal oldali kápolnái, pl. a Keresztelõfülke mind e kor és stílus alkotásai. Váraink közül ide sorolható a szerencsi Rákóczi-vár, a sárospataki vár Perényi szárnya, Egervár, a sárvári vár és a simontornyai vár.
Török emlékek találhatók Pécsen, Egerben, Szigetváron, Budán.
A legszebbek közé tartoozik a pécsi Jakováli Hasszán dzsámi és minarett, valamind a budai híres török fürdõk (Rudas, Király ...) és a Gül baba türbe.
A feudalizmus késõi szakaszában, a török pusztítások után hazánkban is kialakult a Rómából induló barokk stílusirányzat. Mûemlékeink mintegy fele barokk emlék, s az országban nagyon sokfelé fellelhetõk.
BAROKK STÍLUSÚ MÛEMLÉKEK ÉS JELLEMZÕIK
A XVII-XVIII. században általánossá vált stílusirányzat mûalkotásait túldíszítettség, pompa, bonyolult formaképzés, nagyfokú mozgalmasság, cikornyás ábrázolás jellemzi, s mindaz az erõ, a hatalom, a gazdagság fitogtatását jelenti.
Az épületek szimmetrikus elrendezésûek, a homlokzat síkját kiugró részek tagolják (rizalitok). A középen lévõ bejárat fölé gyakran erkélyt építettek, s ez alá kocsifeljárók futnak fel.
Jellegzetes ablakforma a "lant" vagy "hegedû", az ovális kereteket csigavonalak és kagylóformák díszítik.
A szobrászatban nagyon elterjedtek a köztéri szobrok, ezek fõleg Szentháromság szobrok.
Barokk kastélyaink: a fertõdi Eszterházy kastély, a nagycenki és sopronhorpácsi Széchenyi kastély, a soproni Bezerdéy kúria, az egri érseki palota, a martonvásári Brunsztvik kastély (neogót átépítéssel), a gyulai Almássy kastély, a gödöllõi Grassalkovich kastély, az aszódi Podmanickzy kastély .... Barokk templomaink közül kiemelkedõbbek: a váci Székesegyház (gótikus alapokon barokk-copf stílusú), a pécsi Székesegyház déli homlokzata, az átépített tihanyi apátsági templom, a kalocsai érseki templom, a kõszegi cisztercita templom, a celldömölki rk. templom (mely az ausztiriai mariazelli templom kicsinyített mása), a zirci cisztercita apátsági templom, a soproni Szent György templom (dóm), Egerben a vízivárosi templom, Mohácson a görökeleti szerb templom, Edelényben az Egyetemi templom és a Szent Anna templom, a máriabesnyõi búcsújáró templom... Több városunkra jellemzõ barokk belváros, vagy belvárosi rész. Ilyenek: Gyõr, Szentendre és Vác belvárosai (Vác, Márc. 15. tér), Veszprém várnegyede, Kõszegen a Chernel utca, Egerben a Dobó tér vagy Budán a Batthyány tér a Szent Anna templommal.
Köztéri szobrok közül kiemelkedõ a gyõri Frigyláda szobor.
A XVIII. század végén a késõi barokk idõszakra jellemzõ irányzat a rokokó, valamint a barokk-rokokó idõszak és a klasszicizmus között átmenetet képezõ copf stílus. Ez utóbbi elnevezését a kedvelt fontott fûzérdíszrõl kapta, mely a copfos parókákra emlékeztet. Józanság, hûvös elegancia jellemzi e stílust, mely fõleg az építészetben valósult meg. Példaként kiemelhetõ a soproni várkerületet övezõ körút jellegzetes házaival (Fehérló Fogadó, Patikaház, Wassy bábsütõ háza), Szombathelyen a püspöki palota és Székesegyház, Körmenden a Batthyány kastély.
Barokk Szentháromság oszlop
KLASSZICISTA MÛEMLÉKEK ÉS JELLEMZÕIK
A polgárosodás korában, a XVIII-XIX. században kialakult mûvészeti irányzatra a rend, a fegyelem, az egyenes vonalak, a szimmetria, az ókori mûvészetek motívumainak alkalmazása jellemzõ, mintegy ellenhatásaként a barokk mûvészetnek.
Az építészetben a hosszú, sima homlokzat egyhangúságának feloldására középen oszlopos csarnokot építettek háromszögû oromzattal (timpanon).
A festészetben az ember ábrázolása került elõtérbe a vallási témákkal szemben.
Klasszicista építészetünk két legkiválóbb képviselõje: Pollach Mihály és Hild József.
Klasszicista épületeink: Budapesten a Nemzeti Múzeum és a Szépmûvészeti Múzeum, a budavári alagút Clark Ádám tér felõli bejárata, a Károly Palota, az óbudai Zsinagóga és az evangélikus templom a Deák téren, Egerben és esztergomban a Székesegyház (bazilika), Nagycenken a temetõben a Széchenyi Mauzóleum, Fóton a Károlyi kastély, Baktalórántházán a Degenfeld kastély, Adonyban a Zichny kastély, Pakson a Szeniczey kúria, Abonyban a Lavaka, Sivó, Vigyázó kúriák, Túrkevén a "Jégpalota" kúria, Gyömrõn a Teleki kastély, Hegyfalun (Vas megye) a Széchenyi kastély, Debrecenben a ref. Nagytemplom és a ref. Kollégium és könyvtár.
A XIX. század második felében szinte valamennyi mûvészeti ág szûkösnek érzi a klasszicizmus szigorú kereitet, szabályait és az egyéniség szabad érvényesülését kezdte hirdetni. A figyelem a nemzeti múlt kutatására irányul. Ez az idõszak a romantika és eklektika (historizmus) korszaka.
A romantikus építészetre a könnyen sokszorosítható elemek - gipsz rozetták, stukkók, rácsok, oszlopok - használata jellemzõ. Legjelesebb képviselõi: Ybl Miklós és Feszl Frigyes.
Romantikus ízlésû épületeink: Budapesten a Vigadó, a Duhány utcában lévõ Zsinagóga, a Nyugati pályaudvar, Fóton a rk. templom, Tatán a vár, Szegeden a "Fekete" ház, Vépen az Erdõdy kastély ...
Romantikus öntöttvas rácsok
Az eklektika válogatást jelent. Az építészek válogatnak az elõzõ korok megoldásai és kifejezési formái közül. Pl. múzeumokat görög, palotákat, bérházakat reneszánsz stílusban építenek.
 |
 |
Eklektikus és romantikus épülethomlokzatok
Neoromán stílusban épült a budapesti Halászbástya, vagy a nagycenki Széchenyi kastély, a szegedi Dóm.
Neogót stílusú az Országház, a Mátyás templom tornya, a martonvásári Brunszvik kastély átépített része, a kõszegi plébániatemplom.
Neoreneszánsz az Operaház, a Mûcsarnok, az MTA épülete, a budapesti Andrássy út palotái, bérházai.
Budapest belvárosi részére, Körútjaira (pl. Múzeum körút, Bajcsy-Zsilinszky út) és surgárútjaira (Andrássy út) romantikus és eklektikus városkép a jellemzõ.
A XIX. század végén, XX. század elején kialakult új stílusirányzat a szecesszió. Gyökere és mozgatója az individualizmus. Az eklektikával, romantikával, historizmussal szemben új formaelemeket kerestek. Elvetik az antik elemeket, helyettük növény- és állatmotívumokat alkalmaznak, keresik a népi motívumokat. Követõik elsõsorban csak a felülettel foglalkoztak, így a homlokzatok túldíszíítetté váltak. Hazai képviselõi közül kiemelkedik: Lechner Ödön, Lajta Béla és Sós Károly.
Jellegzetes szecessziós épületeink: a kiskunfélegyházi Városháza, Zebegényben a rk. templom, Budapesten az Iparmûvészeti Mûzeum, az MNB épülete, az Anker palota és a Gresham palota.
A XX. századi modern építészetnek is több érdekes, egyedi megoldását figyelhetjük meg.
Ide tartozik a Budapest XII. kerületében található Városmajori rk. templom, a Kertészeti Egyetem, a SOTE épülete, a Népstadion, az Erzsébet- és a Lágymányosi-híd, a szolnoki MÁV pályaudvar vagy a híres gyõri színház...
Nobel-díjas
tudósok állítják: "az emberiség
gondatlan környezethasznosítása során rohanó
léptekkel halad az önmegsemmisítés szakadéka
felé. Elérkezett az utolsó pillanat, amikor nemzetközi
összefogással megmentheti saját jövõjét."
A Bükk-hegység rengetegében túrázva ez a gondolatsor abszurditásnak hat. Pedig nézzük csak: erdészeti feltáróutak keresztbe-kasul, savas esõktõl elszáradt fák, hatalmas bánya-sebhelyek, elvezetett vizû források, tarvágások nyomán kialakult talajpusztulás, és szemét, szemét, szemét mindenütt az utak mentén. Lenn a völgyben pedig ólomszürke füstköd fedi a poros házakat.
Itt élünk, itt kellene egészséges környezetben élnünk.
Földünk azon része, ahol az emberiség él és tevékenykedik az antroposzféra (nooszféra, technoszféra) nevet viseli. Tágabb értelemben beletartozik földi világunk mindazon része, amelyet az ember átalakított, amire közvetlenül, vagy közvetve hatott. S ez ma már az egész Föld! A távoli Antarktiszon a DDT nevû mérgezõ rovarírtószer éppúgy kimutatható, mint az atomrobbantások sugárzó izotóp nyomai.
A természet és az ember egymásra hatása alapján három fõ környezeti típust különböztethetünk meg:
Mivel az ember csak elvesz természeti környezetébõl, és rengeteg káros anyaggal terheli azt, így tönkreteszi saját élõhelyét. Pedig nem volt mindig ilyen rossz a viszonyunk a természettel, csak az ipari forradalmak óta jelszava fajtánknak a természet legyõzése!
A természeti népek (törzsi társadalmak pl. indiánok) összhangban éltek környezetükkel. Ha nem, úgy elpusztultak (azték civilizáció). Európában, s így hazánkban is a vidéki, ún. paraszti életforma õrizte meg legtovább e mély gyökereket. A hatvanas (1960) évekig a falusi szemétdombokon nem képzõdött hulladék; a lebomlott, humifikálódott szerves anyagot trágyaként visszajuttatták a természetbe a talaj tápanyagainak pótlására. Eszközeik, szerszámaik tartósak voltak, több generáció számára készültek. A háztartásokban felhasznált anyagok a természet körforgásában hamar lebomlottak (fa, növényi rostok ...), ill. nem, vagy csak minimálisan szennyezték a környezetet (vályog, cserép, vas ...). Az épületek anyagát is a környezõ vidék szolgáltatta. Erdõs tájakon fából, síkságokon vályogból, téglából épült a ház. A tetõt mocsaras vidéken nád, szárazabb részeken rozsszalma, vagy a tehetõsebbeknél cserép fedte. Még a kerítés anyaga is tájjelgû volt: kõ, deszka, tégla, kukoricaszár, vesszõ, vagy élõsövény. Érdemes volna tanulni tõlük, megérteni a környezettel való harmónia és a ráció fontosságát.
Az emberi jólét, fejlõdés és haladás egyik legfõbb feltétele az utóbbi évtizedekben a természeti környezet korlátlan kifosztása, rombolása volt (pl. erdõirtás, bányamûvelés, beépítés lakó-, ipari-mezõgazdasági és szolgáltató épületekkel, szennyvizek "elõállítása"...).
Egy-két példa ennek illusztrálására: /A világ helyzete 1992. (Lester R. Brown nyomán)/
Reméljük mindez csak volt, s hogy napjainkban kialakulóban és terjedõben van egy tudományosan is megalapozott környezetvédelmi gondolkodás és gyakorlat. Ez lehet csak az antroposzféra fennmaradásának feltétele.
Az elõbbiek alapján megfogalmazhatjuk, hogy a környezetvédelmi világkép fejlõdése három szakaszra osztható:
Hazánkban az elsõ szakaszon már régen túl vagyunk, jelenleg a másodikat "élvezzük", de már fellelhetõ a harmadik szakasz iránti igény, ugyanakkor ennek reális gazdasági és kulturális fedezete még hiányzik. Még mindig a "maradék elv" érvényesül a pénzeszközök elosztásánál, a megmaradó 1%-nál kisebb GDP értéket (0,5 - 0,8%) lehet környezetvédelmi beruházásokra és kiadásokra költeni. Pedig nincs más alternatíva! Szent-Györgyi Albert írta: "...az ember léte attól függ, hogy milyen kapcsolatot tud tartani a természettel, mennyire érti meg és használja fel erõit saját hasznára..." "Korunk emberisége elérte a maximális bizonytalanság állapotát és azt a biológiai abszurditást, hogy a természet által évmilliók alatt létrehozott élet önmaga elpusztítására törekszik."
Hogyan védhetjük hát az antroposzférát?
Úgy, hogy védjük, óvjuk, becsüljük a többi szférát, mert azok léte, zavartalan mûködése, az emberiség létezésének is feltétele.
Folytatás: Környezet- és természetvédelem
2. kötet: Magyarország tájegységei, a fõbb látnivalók