3.7. Környezet- és természetvédelem, környezetgazdálkodás, mûemlékvédelem

A környezet- és természetvédelem - mint azt az elõzõekbõl is láthattuk - a bioszféra létének, s így az emberi létnek is függvénye, feltétele, mert a természeti törvények miránk is vonatkoznak. Ezért tekintettük át az eddigieket, és ezért is kell megismernünk a természet- és környezetvédelem néhány alapelvét.

3.7.1. A környezetvédelem fogalma

A környezetvédelem az ember által okozott, vagy okozandó (megelõzni mindig olcsóbb!) kár minimalizálását jelenti a természetes és mesterséges (épített) környezet, azaz az ember érdekében.

3.7.2. A természetvédelem fogalma

A természetvédelem feladata elsõsorban a tudományos és kulturális szempontból kiemelkedõ jelentõségû értékek védelme, megõrzése. Tágabb értelemben a természettel való - az ember hosszú távú érdekeit is figyelembe vevõ - gazdálkodást jelenti.

3.7.3. A természetvédelem tárgyai

A természetvédelem tárgyai jellegük szerint az alábbi kategóriákba sorolhatók:

• földtani értékek: barlangok, sziklaformák, kõzetfeltárások, kövületek, kunhalmok, szikes talajok ...
• víztani értékek: források, folyók, vízesések, tavak, mocsarak, lápok ...
• növénytani értékek: fajok, populációk, élõhelyek, arborétumok, öreg fák, fasorok ...
• állatok: fajok, populációk, élõhelyek ...
• tájképi értékek: jellegzetes tájrészletek (pl. Tapolcai-medence, Bükk-fennsík, Hortobágyi puszta, Hollókõ...)
• kultúrtörténeti értékek: tanyavilág, szõlõmûvelési- és borászati emlékek, pásztorkodás, régi építészeti emlékek, régészeti feltárások, történelmi emlékhelyek, háziasított állatfajták (pl. racka juh, szürke marha)

A védett területek nagysága, összetettsége függvényében ezek a kategóriák kombinálódhatnak, összegzõdhetnek.

3.7.4. A védett területek típusai

A védett területek nagyságuk, jelentõségük és jogi besorolásuk alapján lehetnek: nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek.

1. Nemzeti parkok: nagy kiterjedésû, nemzetközi paramétereknek is megfelelõ, a "külföld" számára is fontos, több értékû (földtani-, víztani-, növénytani-, tájképi-, kultúrtörténeti értékû) területek, melyeket a tudományos kutatás és az ismeretterjesztés egyaránt hasznosít.

Hortobágyi Nemzeti Park

Hazánk elsõ nemzeti parkja. Az igazi Hortobágy csak döntõ része a nemzeti parknak, mellette más tájrészeket is magába foglal. Nagy része legelõ, szikes puszta. Kisebb erdõfoltok, mocsarak, halastavak, szántók és kunhalmok színezik területét. A park feladata a puszta jellegzetes természeti- és kultúrtörténeti értékeinek aktív védelme.

Látnivalói: Kilenc-lyukú híd, Nagycsárda, Körszín, magyar háziállat fajták (szürke marha, komondor, racka juh ...). Pásztormúzeum, halastavak, Kunkápolnási-mocsarak.

Kiskunsági Nemzeti Park

Nem egybefüggõ, ún. mozaik park.

Részei:

1. Lakitelek - Tõserdõ (Holt-Tisza)
2. Kiskun puszta (Apaj)
3. Fülöpszállás, Szabadszállás, környéki szikes tavak
4. Fülöpházi homokbuckák
5. Kolon-tó, Kargala mocsár nádasai, rétjei
6. Bócsa, Bugac

Bükki Nemzeti Park

A hegység legértékesebb - elsõsorban a magasabb - részeit óvja. Védett értékei: földtani értékek: ókori- és középkori palák, mészkövek, karsztformák (víznyelõ, karsztforrás, töbör, lápa, karrmezõ, több, mint 500 barlang); vízrajzi értékek: karsztvíz, vízesések, tavak, patakok; botanikai értékek: hegyi bükkösök és rétek, karsztbokorerdõk, szurdokerdõk, sziklagyepek; zoológiai (állattani) értékek: havasi cincér, pisztráng-félék, vízi rigó, holló, fekete gólya, haragos sikló, denevér-félék, vadmacska; kultúrtörténeti emlékek: õsember lakta barlangok, földvárak, kõvárak, õskohó.

Aggteleki Nemzeti Park

Elsõsorban a világhírû Baradla-barlang védelmére jött létre, így fõleg földtani értékekben gazdag (üledékes kõzetek, karsztjelenségek, karsztformák). De jelentõsek vízrajzi (Lófõ-forrás, Ménes-patak, Vörös-tó); növénytani (tornai vértõ, kakasmandinkó, kockás liliom); állattani (aggteleki vakrák, bajszos sármány, denevér-félék) értékei is. Legnagyobb barlangjai: Barad-la-, Béke-, Szabadság-, Kossuth-, Vass Imre-, Meteor- és a Rákóczi-barlang. Az elzártság folytán jelentõsek a népi kultúra értékei is.

Fertõ-tavi Nemzeti Park

Európa legnyugatabbra fekvõ sztyepptava, Ausztria és Magyarország közös kezelésében. Területei: nádasok, nedves rétek, szikesek, Nagycenki hársfasor, Fertõrákosi kõfejtõ.

Duna-Dráva Nemzeti Park

E nemzeti park a víz jegyében született. A Duna-Sió-torkolat és a Dráva-torkolat között, valamint a Dráva mente majd ötvenezer hektára került a nemzeti park védelme alá. Ennek célja a Duna és a Dráva mellékágrendszereinek, az érintett területek természeti értékeinek, felszíni- és felszín alatti vízkészletének, az itteni erdõknek, termõtalajnak és más megújuló természeti erõforrásainak megõrzése.

Körös-Maros Nemzeti Park

A több mint 42 ezer hektár terület védetté nyilvánításának célja a névadó két folyó vízrendszere révén kialault tájszerkezet: a kiterjedt szikes puszták, a szikes tavak, lösztársulások, természetes erdõk és árterek élettársulásainak megõrzése.

A nemzeti park két féltett gerinces faja a földikutya és túzok.

A természeti értékeken túl néprajzi és tájképi értékekben is gazdag a terület.

Tervezett nemzeti parkok

Középtávon még három nemzeti park születhet: a balatoni-balaton-felvidéki, ipoly-dunai (Dunakanyar), és az õrségi.

2. Tájvédelmi körzetek esetében az adott táj, tájegység komplex bemutatása, megõrzése a cél. Ilyenek például: a Tihanyi-félsziget, Ság-hegy, Ócsa területe.

3. Természetvédelmi területek helyi, vagy országos jelentõségû kisebb objektumok (fa, forrás, láp, hegyoldal, kõfejtõ...).

Fontos a védett területek látogathatóságát ismerni. Ha szabadon látogatható, akkor csak a viselkedés szabályait írják elõ. Ha a látogathatóság korlátozott, akkor az alábbi megszorítások lehetnek:

• térbeli (szigorúan védett területre tilos bemenni, csak vezetõvel látogatható ...)
• idõbeli (pl. a költési idõ alatt nem látogatható...)
• létszámbeli (barlangi túra létszáma, madárleshely befogadó képessége)
• közlekedés módjára (gyalogosan, csónakkal, lóháton, autóval...)
• belépõdíj (arborétum, vadrezervátum...)

A korlátozó intézkedések kombinációja is elõfordulhat.

3.7.5. A természeti környezet állapota hazánkban

Ha megvizsgáljuk Magyarország területének felosztását, hasznosítását, az alábbi értékeket találjuk:

Erdeink döntõ többsége is termelési funkciót lát el. Az erdõket alkotó faállománynak csak 55 %-a õshonos (tölgy, bükk, gyertyán). Ezzel szemben a talajt "kiszipolyozó", tájidegen, betelepített akác, fenyõ és nemes nyár területe bõvült (gyorsabb növekedésük és véghasználatuk miatt).

Szinte sehol sincs természeti táj! Pedig egy ország környezeti állapota szorosan összefügg az egészségi állapottal. Ez legszembetûnõbben a krónikus légzõszervi betegségek egyre növekvõ, magas arányaival bizonyítható. Ennek fõ oka a levegõ rossz minõsége. Hazánk területének "csak" 3,9 %-a tartozik az erõsen szennyezett kategóriába, viszont itt él a lakosság majd 30 %-a! Ehhez járul még a gyakori (18 %-os) zajszennyezés, mely szintén nem hosszabbítja életünket.

Az ország minden lakosára több, mint 8 tonna hulladék jut évente. Ezek felhasználása, újrahasznosítása - többségében - nem megoldott, így elhelyezésük sok újabb probléma forrása lehet.

Talajvízkészletünk hatalmas (kb. 70.000 km² -nyi terület alatt található) de erõsen veszélyeztetett, elsõsorban a felszíni szennyezések miatt. Kritikus a talajvízszint folyamatos csökkenése a Szigetközben és a Duna-Tisza közi hátság területén. A felszíni vizek, elsõsorban a Duna, Tisza, Balaton és a Velencei-tó állapota, biológiai vízminõsége folyamatosan romlik, aggasztó mértékû.

A termõföld helyzete sem megnyugtató. Átlagosan 1,5 millió tonna szerves anyagot mos le a vízerózió a lejtõs területekrõl. Ezt a természetes talajképzõdés nem tudja pótolni. A talajok szikesedése (közel 1 millió hektár) és savanyodása (2,3 millió hektár) is tovább tart.

Tehát van mit és lenne mit védeni!

Hazánkban 3000 növény- és mintegy 42000 állatfaj él. Kihalt 40 növény- és 53 állatfaj, veszélyben van kb. 1130 faj. Különösen a nagyvárosok közelsége veszélyezteti a környezõ élõvilágot. A pusztulás megállításának egyik módja az élõhely védelme. Jelenleg az ország 7,53 %-a áll természetvédelmi oltalom alatt.

Láttuk, a gondok hátterében mindig az embert találjuk! Itt az idõ, amikor egyéni és társadalmi szinten, irányítói és végrehajtói területeken hatékonyabban kell cselekednünk!

3.7.6. "A nemzeti természetmegõrzési politika koncepciója"

1. "... meg kell találni annak lehetõségét, hogy az ifjúság - már az óvodáskortól kezdve - magába gyûjthesse azokat a hatásokat, azokat a meghatározó élményeket, amelyek az embernek a természeti környezethez való viszonyát, értékrendjét és magatartását meghatározzák. Minden olyan ifjúsági és felnõtt korú mozgalmat támogatni kell és megfelelõ irányba formálni, amelyek alkalmasak arra, hogy általuk az ember közelebb kerüljön a természethez (cserkészet, természetbarát mozgalom, a természet ismeretét és megbecsülését elõsegítõ sportok, hegymászás, barlangászat, tájfutás stb.)."

1. A természet értékeinek védelmében az állampolgárok egyénileg, vagy az e célra alakult szervezeteik útján felléphetnek. Minden állampolgárt megillet az a jog, hogy akár egyénileg, akár természetvédelmi célú szervezetén keresztül a természettel kapcsolatos alapvetõ adatokat megismerjen..."

1. "Meg kell teremteni annak lehetõségét, hogy az állampolgárok meghatározott csoportjait megillesse a közösségi kereset indításának joga a természet értékeinek védelme érdekében (acito popularis)."

1. "A társadalmi részvétel nélkülözhetetlen eleme a folyamatos párbeszéd a társadalmi szervezetek, a tudomány és az állami-kormányzati szféra képviselõi között."

1. "A sikeres természetpolitika megvalósításának elõfeltétele, hogy a társadalom széles köre és a döntéshozók a természetvédelmi politika alapelveiben és alapértékeiben konszenzust tudjanak teremteni."

1. "A társadalom bekapcsolása az ellenõrzésbe a természetvédelem hatékonyságát segíti..."

3.7.7. Az MTSZ természetvédelmi szolgálata

A Magyar Természetbarát Szövetség 1962-ben Társadalmi Erdei Szolgálatot hívott életre az erdészeti hatóságok segítségével. A szolgálat célja az erdõk egészének (növények, állatok, vizek, létesítmények ...) fokozott védelme. Ezért sem volt meglepõ a késõbbi névváltás. Az új elnevezés korszerûbb elvárásokat takart: Természetvédelmi Szolgálat.

1997-ben újabb átalakulás történt. A szervezet neve: Tesz. Természetbarát Természetõrök Egyesülete. Míg az elõzõ kettõ csak a szervezett természetbarátokra épült, úgy ez utóbbinál szélesebb lesz a társadalmi bázis.

3.7.8. Mûemlékvédelem

Magyarországon a legrégebbi épületek többsége a török uralom alatt elpusztult. A Rákóczi szabadságharcot követõen a bécsi haditanács leromboltatta, felrobbantatta a magyar várakat (kivétel: Siklósi-vár), hogy ne lehessenek az ellenállás fészkei, így nincs épen maradt várunk. Az I. és II. világháború pusztításai sem kímélték a mûemlékeket.

Mióta igyekszik az ember gátat vetni a múlt emlékeit pusztító erõknek?

Magyarországon 1848-ban Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként arról rendelkezett, hogy a sáncolás kényszerû "ásatása" közben elõkerülõ leleteket hogyan óvják meg, hiszen a "... tudományt harcok közt sem szabad felejtenünk, sõt ápolni mindezt kötelességünk".

1881-ben a mûemlékvédelemrõl törvény rendelkezett hazánkban.

Magyarországon ma a mûemlékvédelem illetékesei a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium. 1992 óta az Országos Mûemlékvédelmi Hivatal feladata a mûemlékek nyilvántartása, kutatása. A Mûemlékfelügyeleti Igazgatóság engedélyéhez kötött a mûemlékek használata, felújítása, átépítése, és ez a hatóság képviseli a településrendezés ügyeiben a mûemlékvédelmet.

Folytatás: Túravezetés, táborozás