4. AHOGYAN TÚRÁZUNK

4.1. Kirándulás, túra

Egy kirándulás az élet kellemes élménye, de túrázónak lenni egész más életmódot jelent. A két fogalom tehát minõségi különbséget rejt, de mindkettõ természetjárás, és ez a fontos!

A kirándulás bárki számára elérhetõ, "könnyed" séta, a túra már komolyabb fizikai és pszichés testedzést, teljesítményt jelent.

4.2 Túravezetés, túraterv

A túravezetés "szakma", tehát tanulni kell! Az ismeretek elsajátíthatók önképzéssel is, de jobb, ha szervezett keretek között (a Magyar Természetbarát Szövetség /MTSZ/ szervezésében) történik és vizsgával zárul. Sajnos az alkalmasságra még ez sem garancia! A felelõsség ugyanakkor nagy: erkölcsi, szakmai és büntetõjogi téren egyaránt! Ezért is fontos az alapos felkészülés! Gondos elõrelátással a problémák - ha ki nem is zárhatók, de - minimalizálhatók.

A túravezetõ akkor alkalmas feladata ellátására, ha ahhoz megfelelõ tulajdonságokkal rendelkezik. Hogy mik ezek, azt nem könnyû megfogalamazni, mert a nélkülözhetetlen természetbarát szemléleten túl szinte mindenhez kell értenie, így a felkészült túraveztetõ igazi polihisztor.

A túravezetõi munka követelményei - legalább- három fõ területre bonthatók:

• szakmai ismeretek: az a tudásanyag ami természetbarátok számára szükséges,
• vezetõi-pedagógiai ismeretek: azon ismeretek és képességek, melyek révén a túracsoport közösségként mûködik
• egészségi állapot: életmód, erõnlét, kitartás, kiegyensúlyozottság ...

Állandó követelmény a folyamatos önképzés.

A túravezetõ személye állandóan elõtérben van, így példaként szolgál.

A bronz és ezüstjelvényes fokozat vizsgával, míg az arany pályázat útján szerezhetõ meg. A túravezetõi fokozatot vizsgabizonyítvánnyal, igazolvánnyal és jelvénnyel ismerik el.

A túravezetés önként vállalt társadalmi tevékenység. Bár nehéz, de igen hálás feladat, mely sok örömet nyújthat. Ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a túravezetõnek komoly kötelezettségei is vannak:

Jogok:

• a túra tervezése, vezetése
• a túraterv megváltoztatása (idõjárás romlás, fakitermelés ... miatt)
• a résztvevõk utasítása, figyelmeztetése, végsõ esetben kizárása a túrából (a többiek sikeres túrája érdekében).

Kötelességek:

• a túra vezetése legjobb tudása szerint
• az állandó önképzés (szellemi, fizikai) a fentiek érdekében.

Felelõsség:

• nem terjed túl az egyébként mindenkire érvényes törvények hatályán az élet- és vagyonbiztonság tekintetében
• felelõssé tehetõ szándékosan vagy gondatlanul, ill. tudatlanság következtében elkövetett törvény- vagy szabálysértésért a túrán résztvevõk után is.

A túra résztvevõivel tudatosítani kell, hogy saját elhatározásukból vállalták a nehézségeket, az esetleges veszélyeket, és azokon a túravezetõ segítségével úrrá tudnak lenni.

A túra megvalósítása: tervezésre, szervezésre, a túra lebonyolítására (vezetésére) és utólagos feladatokra bontható.

4.2.1. Tervezés

• túravezetõ kiválasztása;
• a túrán résztvevõk összetétele;
• a túra célja (hová, miért);
• évszak, idõjárás;
• a túra útvonala, idõtartama;
• technikai eszközök (sporteszközök, tájékozódási eszközök ...);
• várható költségek felmérése (anyagi források, támogatás);
• közlekedés;
• szálláshely(ek);
• védett, zárt területekre engedély.

4.2.2. Szervezés

• tájékozódás, adatgyûjtés az útvonalról (túraterület felmérésének szempontjai a II. kötetben);
• túraterv készítés: idõbeosztás: utazási idõ, útvonalvázlat, menetidõszámítás, látnivalók - pihenõk terve, ideje, tartalékidõ tervezése;
• költségvetés;
• szálláshely-foglalás;
• a túra kiírása és "reklámozása" (az érdeklõdés felkeltése).

Túrakiírás tartalma:

• a túra célja;
• vezetõje (elérhetõsége);
• útvonala, nehézsége, (útvonaltáv, szintkülönbség);
• ideje;
• gyülekezés és érkezés helye és ideje ;
• étkezés módja;
• szükséges felszerelés (ami a megszokottól eltér);
• részvételi költségek (a befizetés módja);
• jelentkezés módja, határideje;
• egyéb tudnivalók (pl. távcsõ ajánlott, MTSZ igazolvány, diákigazolvány...)
• szükséges felszerelés biztosítása (vásárlása, kölcsönzése);
• esetlegesen csoportos utazási jegyek megváltása (hely- és szakaszfoglalás);
• rossz idõ esetére "B" program készítése;
• jelentkezett résztvevõk felmérése (anyagi lehetõség, idõigény, túrával szembeni igény, egyéni felszerelés, elméleti, technikai, fizikai, pszichikai felkészültség).

4.2.3. A túra lebonyolítása (vezetése)

A túra tervezése és szervezése, vagyis az elõkészítés elsõsorban elméleti és szervezési felkészültséget követel, maga a túravezetés vezetõi képességet igényel. A vezetõnek az egész túra alatt - lehetõleg "észrevétlenül" irányítani kell a túra résztvevõit, úgy, hogy a tagok ne "parancsnokot", hanem segítõ barátot lássanak benne.

Találkozóhelyen:

• jelenlévõk regisztrálása;
• felszerelés ellenõrzése;
• egészségi állapot felmérése (duzzadt arc, fogíny, rekedtség, lázas tünetek, esetleges alkoholos állapot...);
• igazolványok, iratok, engedélyek, jegyek ellenõrzése;
• szükséges külön-felszerelés ellenõrzése;
• rövid tájékoztató: bemutatkozás, vázlatos program, haladási sorrend, utazás, átszállások ...

Túramenetben:

• sorrend: elöl a túravezetõ, hátul a helyettese;
• a haladási tempó a túratársakhoz igazodik (átl. 4 km/h);
• a túratársak közötti távolság a terepadottságoktól függ (sík szabad terület, omladékos lejtõoldal, visszacsapódó ágak...);
• indulás után fél órán belül "szerelvényigazítás" (ruha és felszerelés rendezése, vetkõzés, hátizsákpántok és cipõfûzõ igazítása);
• kb. óránként 5-10 perces rövid pihenõ;
• naponta 1-2 alkalommal hosszabb, 1-2 órás pihenõ;
• hegynek felfelé mélyen lélegezve haladunk, takarékoskodva az oxigénnel (lásd Turista egészségtan);
• lejtõn óvatosan, lassan, nem elõzve és lökdösõdve haladunk;
• ahol lehet, magyarázunk (látnivalók, összefüggések), "magyaráz-tatunk";
• figyelemfelkeltés ehetõ- és gyógyító növények esetén (lásd az Egészséges táplálkozás részt és II. kötet Turista menü, tábori fõzõcske fejezetét)
• tûzvédelmi szabályok betartatása (lásd Tûzrakás, tábortûz);
• hulladékok megfelelõ elhelyezése (lásd Hogyan szemeteljünk);
• esetleges baleset, betegség, veszélyes növények (lásd Turista egészségtan).

Legyünk rugalmasak, szükség esetén tudjunk változtatni a túraterven. Értékeljük a túrát a résztvevõkkel közösen!

4.2.4. Túra utáni teendõk

• adminisztratív tevékenységek (költségek elszámolása, túrajelentés készítése, önértékelés)
• felszerelés karbantartása
• a kölcsönzött felszerelés visszajuttatása a kölcsönzõbe.

4.3. Táborozás

A természetbarát táborozás a természetjárás egyik legmagasabb szintû formája. Itt már nem alkalmi vendégek vagyunk, bent élünk a természetben több napon keresztül. Csak a szükséges komfortot teremtjük meg a tábor területén, így szükséges az életformaváltás: "csináld magad, csináld magad és társaid örömére, csináld (természet)barátaiddal". Kiszakadva a hétköznapokból kötetlen, és mégis a közösség által szabályozott forma a táborozás. Ezért is íratlan követelmény az évenkénti legalább egy táborozás természetjáró körökben.

Tábort szervezni csak nagy körültekintéssel szabad, mert

• több ember programját ronthatjuk el hosszabb idõre,
• a tábor mindenképpen terheli környezetét, s ezt minimalizálni kell !

A táborszervezés legfontosabb tennivalói: az elõkészítés, a táborépítés, a tábor programjának megvalósítása, a táborhely visszaállítása eredeti állapotába, a tábor munkájának értékelése.

A tábor elõkészítése

Általában a terveinkhez keresünk helyszínt, de a táborhely adottságai is segíthetnek a program összeállításában.

1. Terepszemle

• A helyszín feleljen meg a tábor tervezett tevékenységének (a szûkebb és távolabbi környezet adta lehetõségek);
• táborozó felszerelésünk legyen alkalmas - némi kiegészítéssel - az adott helyszínen tábor mûködtetésre;
• esztétikus, szép táj legyen;
• elegendõ hely legyen a tábor életéhez;
• a hely megfelelõen vízszintes, sík és száraz legyen;
• legyen megfelelõ mikroklíma a kiválasztott helyszínen;
• elegendõ ivóvíz és mosdásra alkalmas víz álljon rendelkezésre (vagy a közelbõl lehessen odaszállítani);
• megfelelõ WC álljon (majd) rendelkezésünkre;
• a hulladék tárolása, elszállítása megoldható legyen;
• a keletkezõ szennyvíz (mosogatás, mosakodás... ) minél kevésbé terhelje a környezetet;
• legyen elegendõ gyûjthetõ (beszerezhetõ) tüzifa;
• az élelmiszer vásárlása és az étkezés megoldható legyen;
• legyen a közelben (gyorsan elérhetõ) orvos, kórház, telefon, posta, rendõrség, elöljáróság, erdészet ...
• tisztázott legyen a terület tulajdon- és kezelõjoga;
• a természet- és környezetvédelmi elvek betarthatóak legyenek. Gondok: védett terület, növények taposása, állatok zavarása, vízszennyezés

2. Szervezési és programterv

A többoldalas tervnek - melynek tartalma a célok és programok miatt mindig más - csak a csomópontjait vázoljuk fel:

• a tábor célja és feladatai;
• a tábor idõpontja;
• a tábor pontos helye;
• a tábor megközelíthetõsége;
• a résztvevõk száma, felkészültsége, neme, kora, érdeklõdése ...
• a táborvezetõség összetétele, gyakorlata, feladat megosztása;
• a táborhoz szükséges felszerelés (meglévõ, beszerzendõ);
• a tábor építésének és bontásának terve;
• a tábor rendje:
• elhelyezési rend (személyi és mûszaki)
• általános napirend
• túraterv
• szabadidõs terv
• ügyeleti rend (konyha, õrség ...)
• esõprogram
• a tábor részletes programja;
• a tábor - és elõkészítésének - költségvetése;
• a szükséges engedélyek beszerzése, szerzõdések megkötése;
• a tábor kiírása, népszerûsítése;
• részfeladatok kiosztása.

A tábor építése

A tábor helyszínének ismeretében készítjük az elhelyezési tervet az alábbiak figyelembevételével:

• a tábor "szerkezete" áttekinthetõ, praktikus legyen;
• a sátrakat utcásan vagy kör alakban helyezzük el;
• jó ha a tábor területe lezárt, körülhatárolt;
• a tábornak legyen közösségi tere, fõtere, gyülekezõ helye (mely mellett állhat a zászló és loboghat a tábortûz);
• a táborvezetõi sátorból legyen áttekinthetõ a tábor egésze;
• a tábor építményeit csak szakszerûen (hová, hogyan, mibõl?) szabad felállítani.

Folytatás: Túrafelszerelések

2. kötet: Turista menü, tábori fõzõcske, Dalok